Nemzetköziesítési stratégiák



Nemzetköziesítési stratégiák a szakképzésben szeminárium

Internationalisation Strategies in Vocational Education and Training

2017. szeptember 10-13. Mayvik, Finnország

A képzés célja a nemzetköziesítési stratégia kialakításának elsajátítása, és a már létező nemzetközi programok stratégiai szintű értelmezése, és az iskola hosszú távú stratégiájába ágyazása volt. Írott formában kidolgozott nemzetköziesítési stratégiára részben a programok tervezhetősége, hosszú távú fenntarthatósága és eredményeinek értelmezése miatt van szükség, illetve megléte követelmény a mobilitási tanúsítványi pályázat benyújtásakor.

A képzés elején megismerkedtünk az európai oktatási keretstratégiákkal és trénereink felvázolták milyen globális trendek mentén érdemes hosszú távon tervezni iskolánk tevékenységét. Egyre szűkülő globális erőforrások mellett regionálisan eltérő demográfiai trendek figyelhetők meg: például öregedő Európa, fiatalodó Ázsia és Afrika, vagy változó munkahelyi elvárások a képzettség és a készségek, kompetenciák terén. A globális gazdaság összefonódásai és az információáramlás is új kihívások elé állítják majd tanulóinkat a jövőben a munka világában. A nemzetköziesítési stratégia ilyen globális, és ország és régió-specifikus lokális kihívásokra keresi a választ. Fontos meghatározni, hogy milyen céljai vannak az adott intézménynek, és hogy a nemzetközi programok, mint eszközök, hogyan segíthetik elő az intézményi célok elérését.

Kisebb csoportokban igyekeztünk beazonosítani az intézményi célokat. Iskolánk esetében az egyik ilyen kidolgozott cél az iskola vonzerejének megőrzése és növelése, amit a hozzánk jelentkező általános iskolások számával tudunk mérni. A presztízs növelésének egyik eszköze lehet a nemzetközies arculat hangsúlyozása, hatékony marketingtevékenység segítségével.

Két esett-tanulmányt is volt módunk megvizsgálni, egy finn és egy holland intézmény mutatta be nemzetköziesítési stratégiáját és mobilitási és egyéb programjaikat. A jó gyakorlatok után minden intézmény felvázolta egy idővonal segítségével eddigi nemzetközi együttműködésre épülő programjait (a Károlyi idővonalát lásd a lentebb). Ekkor ébredtünk rá, hogy ezen a területen közel két évtizedes tapasztalata van iskolánknak.

A célok és a stratégia megalkotása után az akcióterv kialakítás következett, illetve annak meghatározása, hogy milyen indikátorok mentén kell majd az elért eredményeket ellenőrizni, kimutatni. Rendkívül hasznos honlapokkal, elméleti hátteret megalapozó anyagokkal és online segédlettekkel is megismerkedtünk, amelyek mind hozzájárulhatnak egy átfogó, és az iskola általános terveibe és céljaiba illeszthető nemzetköziesítési stratégia kialakításához.



Kapcsolódó képek